A hiperaktivitás a figyelemhiányos/hiperaktív zavar egy jellemző tünete, de önmagában egy-két előforduló hiperaktív (túlmozgásos) tünet észlelésekor még nem diagnosztizálható ez az összetett gyermekpszichiátriai kórkép. A köznyelvben a hiperaktív kifejezés közkeletű, azonban ez nem fedi le a betegség tünettanát, az ADHD (Attention Deficit and Hyperactivity Disorder) megnevezés a helytálló. Ez egy olyan rendellenes állapot megnevezése, mely gyermekkorban (12 éves kor előtt) kezdődik, nagymértékű figyelmetlenség, motoros hiperaktivitás, impulzív magatartás jellemzi, ezek a tünetek legalább 6 hónapon át fennállnak, funkciózavart okoznak, jelentősen zavarhatják a normális pszichés fejlődést.
Az ADHD tünetei:
Az ADHD-t három, jól meghatározható tünetcsoport (figyelemzavar, impulzivitás, hiperaktivitás) meglétére támaszkodva diagnosztizáljuk. Nem minden érintett gyermeknél figyelhető meg mindhárom tünetcsoport jelenléte, így az ADHD-n belül a tünetek súlyozásának függvényében altípusokat is megkülönböztetünk: a kombinált, a főleg figyelemhiányos, és a főleg hiperaktív/impulzív típust.
Figyelemhiányos tünetek:
- koncentrációzavar (kétszemélyes helyzetben sokkal jobb teljesítményt nyújt, a nap végére elfárad)
- külső ingerek könnyen elvonják figyelmét,
- érzelmi kimerülés
- kitartási nehézségek (az iskolai teljesítmény romlása)
- feledékenység (tárgyak elvesztése, rövidtávú memória gyengesége)
Hiperaktív/impulzív tünetek:
- dühkitörések (meggondolatlan cselekvések, nem tanulnak hibáikból)
- túlmozgás (fáradhatatlanság)
- túl sok, vagy vehemens beszéd
- ismétlődő zajok utánzása
- türelmetlenség (nehezére esik várakozni, félbeszakít másokat)
- hangoskodás (képtelenek bármit csendben végrehajtani)
A kombinált típus jellemzői:
- hullámzó iskolai teljesítmény
- önbizalomhiány (kritikusak önmagukkal szemben, könnyen elsírják magukat, sértődékenyek)
- gyenge munkamemória (nehezen képesek több utasítást észben tartani, gondot okoz a tervezés)
- tanulási nehézségek alakulhatnak ki (értő olvasás, számolás, írásbeli kifejezőkészség területén)
- motiváció hiánya (azonnali elismerésre vágynak, távoli célért nehezen képesek erőfeszítést tenni)
- szocializációs zavarok (tapintatlanság, érzéketlenség, kapcsolatteremtési nehézségek kortársakkal)
- ügyetlenség (mozgáskoordinációs zavarok)
- makacsság (nehezen kötnek kompromisszumot)
- telhetetlenség (nem képesek abbahagyni a játékot, elégedetlenek)
- dacos viselkedés (nem követi a szabályokat, goromba)
- alvászavarok (elalvási, átalvási nehézség, éjszakai bevizelés, rémálmok, alvajárás)
Életkorok, életszakaszok függvényében más és más tünetek kerülhetnek előtérbe. Óvodás korban általában legjellemzőbb tünet a túlmozgékonyság és engedetlenség, indulatkitörések. Az iskolakezdés időszakában az iskolaéretlenség, figyelemhiány a szembetűnő, melyet általános szervezetlenség, kudarcok, kortárs közösségben való állandó bohóckodás követ. Serdülőkorra a túlmozgásos tünetek kissé más formát vehetnek fel, figyelemhiány, állandó fészkelődés, motoros nyugtalanság jellemzi őket.
A diagnózis felállításának lépései
A pedagógiai szakszolgálatok keretein belül vizsgálati eljárás keretében a szülővel részletes anamnézis felvétele történik, majd a gyermekkel történő pszichológiai és gyógypedagógiai vizsgálatot követően - amennyiben a betegség fennállásának gyanúja felmerül - az adatok továbbításra kerülnek a gyermekpszichiátria felé, ahová a szülőnek kell időpontot kérnie. A klinikán általában osztályos felvételre kerül sor, gyermek- és ifjúságpszichiáter diagnosztizálhatja a rendellenességet, írja elő a szükséges (gyógyszeres) kezelést. A zárójelentés szülőnek való átadását követően a szakszolgálat továbbítja a vizsgálati eredményeket a megyei szakértői bizottság felé sajátos nevelési igény megállapításának céljából.
Kezelés
Az ADHD kezelése multimodális, melynek alapja a gyermek, szülők, és tanárok pszichoedukációja. A betegség jellegétől függően szükség lehet gyógyszeres kezelésre, pszichoterápiára, és a részképesség zavarok fejlesztésére is.
Terápia
Az ADHD-s gyermekek fokozottan igénylik a struktúrát és a jutalmazást a mindennapi életvezetés során, esetükben viselkedésterápiás eszközökkel lehet leginkább sikert elérni. A viselkedésterápia célja a tünetek kezelése és a problémák megoldása, melyek az gyermek életében jelentkeznek otthon, az iskolában és a kortársai között. A módszer lényege, a jutalmazás-büntetés következetes alkalmazása. Az ADHD-s tüneteket csökkenti az átláthatóan strukturált napirend kialakítása, az egyértelmű szabályok felállítása és azok következetes betartatása, a számukra figyelemfelkeltő, érdekes tevékenységek, a szemtől szembe kapott figyelem, a jól kontrollált helyzetek, és a gyakori megerősítések. Az azonnali és rövid távú jutalmak megerősítően hatnak az elvárt viselkedésre. A napirendet érdemes vizuális eszközökkel (képekkel, ábrákkal) összeállítani, és a szabályokat röviden, egyszerűen megfogalmazni.
Gyógyszer
A gyógyszeres kezelés célja az agy frontális lebenyében lévő jelátvivő anyagok normalizálása, életkori szintre emelése. A jól beállított gyógyszeres kezelés a tünetek zömét képes csökkenteni, az adagolás egyéni szempontok figyelembevételével történik, a kezelőorvos és a szülő együtt hoz döntést. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszer a Ritalin és a Strattera, alkalmazásakor a gyermekek 75 %-ánál legalább mérsékelt, de gyakran jelentős javulás tapasztalható. A gyógyszer hatása több területen érvényesül: tanulás, magatartás, társas kapcsolatok, érzelmi élet. Akik gyermekkorukban gyógyszeres kezelésben részesültek, serdülőkorukra nagyobb valószínűséggel növik ki a betegséget. A tévhitekkel ellentétben egyik ADHD kezelésére használt gyógyszer sem okoz függőséget, és a melléhatások is ritkán fordulnak elő, azok többnyire enyhék, a gyógyszer abbahagyását követően hamar teljesen megszűnnek.
Mit tehet a szülő/pedagógus?
A gyermek ellátásának első lépése, a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat járási tagintézményében való jelentkezés :
A gyermek a pedagógiai szakszolgálatnál való ellátásba vételét követően - amennyiben szükséges -, további vizsgálatok céljából a Pécsi Gyermekklinika Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai osztályára kerül, majd az ott kapott vizsgálati eredményeket a megyei szakértői bizottság felé továbbítják sajátos nevelési igény megállapításának céljából. A szükséges pszichés gondozást a járási tagintézmény, vagy a gyermekpszichiátria járóbeteg ellátásban végzi.