Az alvás alapvető fizikai szükségletünk, kialvatlanul az élet többi területén sem tudunk megfelelően működni. A kialvatlanság nappali fáradtságot és álmosságot okoz, negatívan befolyásolja a hangulatot, a memóriát, a koncentrálást, rontja a teljesítményt, növeli a balesetek kockázatát. A gyerekeknél tapasztalt alvási nehézségek sokfélék lehetnek, és számos ok állhat a kialakulásuk hátterében.

Az alvási nehézségek gyakran betegségek kísérő tünetei lehetnek, depresszióban, szorongásos zavarban, magatartászavarban, ADHD-ban gyakori.  A nagycsoportos óvodások több, mint egyharmada szenved valamilyen alvási problémától, de sokszor csak idősebb korban derülnek ki az alvással kapcsolatos problémák.

Az alvási problémák (apnoe, elalvási, átalvási nehézségek) sokszor járhatnak együtt neuropszichológiai (figyelem, reakcióidő, végrehajtó funkciók), viselkedéses (hiperaktivitás, impulzivitás, figyelmetlenség) és érzelmi (depresszió, szorongás, visszahúzódás) tünetekkel.  A gyermekkori alvási problémák ritkán szűnnek meg maguktól. Az alvási szükséglet életkortól függően csökken, de a három éveseknek még 12-13 óra alvásra van szükségük, melyből 1-2 óra napközben valósul meg.  Alvási probléma esetén a kivizsgálás folyamatában számos alvással kapcsolatos kérdésre kell válaszolniuk a szülőknek, mely érinti a lefekvés körüli idő kérdéseit, a napközbeni álmosságot, éjszakai felébredéseket, a rendszerességet és az alvások időtartamát, valamint a horkolást, légzési nehézségeket alvás közben, ezért mielőtt orvoshoz fordulunk, figyeljük meg ezeket a szempontokat gyermekünknél.

A leggyakrabban előforduló gyermekkori alvászavarok

Gyakorta előfordul, különösen kisebb gyermekek esetében az ellenállás a lefekvés körüli időszakban, a nehéz felébredés, szorongás, elalvási nehézségek, éjszakai felébredések.  

Alvás közben előfordulhatnak rémálmok, fogcsikorgatás, alvajárás, beszéd alvás közben, ezek kialakulásának háttere bizonytalan, a problémák az éréssel és az életkor előrehaladtával általában elmúlnak.

A gyermekkori alvászavarok közé soroljuk az alvási apnoét, mely azzal jár, hogy a gyermek légzése ben egyenletes alvás közben, horkolása hangos, alvása nyugtalan, napközben álmos. Ezeket a tüneteket kísérő állapotok lehetnek a megnövekedett orr- és garatmandulák, elhízás. A beavatkozás több szinten történik: szükséges lehet orvosi és pszichés ellátásra is, gyógyszeres kezelés, mandulaműtét és előírt fogyás is része a sikeres terápiának.

Mit tehetünk?

Alvási problémák esetén nem feltétlenül kell azonnal szakemberhez fordulni, a szülők otthon is sokat tudnak tenni azért, hogy a gyermek elalvása problémamentes, alvása pihentető legyen. Az esti rutin része legyen a lefekvési időben kialakított rituálék, melyek könnyebbé teszik az esti ellazulást, az elalvást és az éjszaka átalvását is:


1. könnyű vacsora

2. fürdés

3. pizsama húzás

4. fogmosás

5. mese

6. fontos, hogy a szoba csöndes legyen és megfelelő hőmérsékletű

7. tegyük a gyermeket az ágyba

8. köszönjünk el és menjünk ki


Tanácsok a szülőknek:

  • Tegyük az elalvási időt kellemessé és megnyugtatóvá tévé és video nélkül. A lefekvés előtti tévénézés megnehezítheti az elalvást és az átalvást
  • Várjuk ki az estét a gyermek kedvenc megnyugtató, nem ingerlő tevékenységével a saját szobájában
  • Bátorítsuk a gyereket, hogy egyedül aludjon el
  • Alakítsunk ki az alvással kapcsolatosan pozitív asszociációkat a gyermekben. Az a gyerek, aki magától alszik el, könnyebben lesz képes magától visszaaludni az éjszakai normál ébredésekből
  • Igyekezzünk ugyanabban az időben minden este lefektetni és minden reggel felkelteni a gyereket, még hétvégén is! Ez segít egy állandó ritmus kialakításában
  • Az alvásidő kialakításánál vegyük figyelembe a gyermek korát és szükségletét
  • A szoba legyen hűvös, ne változtassunk az alvás körülményein az éjszaka folyamán (lámpa!)
  • A gyerek mindig ugyanabban a szobában aludjon, lehetőség szerint ez a saját szobája, vagy a testvérek hálószobája legyen
  • Ne engedjük, hogy a gyerek alváson kívül másra is használja az ágyát; ne tévézzen, ne egyen az ágyban
  • Ne küldjük büntetésből ágyba a gyereket
  • Ne engedjük már tornászni, vagy más nagy mozgásokat végezni 30 perccel lefekvés előtt
  • Két órával lefekvés előtt már ne egyen a gyerek nagy vacsorát. Valami könnyű étel (tej, keksz, gyümölcs) ugyanakkor jó lehet közvetlenül lefekvés előtt is
  • Ne igyon sokat lefekvés előtt
  • Ne egyen semmilyen koffein-tartalmú ételt vagy italt (cola, tea, kakaó, csoki) 8 órával lefekvés előtt
  • Ha visszatérő rossz gondolatai vannak lefekvés előtt, bátorítsuk, hogy írja le/mondja el őket és napközben beszélgessünk róluk. Lefekvés előtt meséljünk, mondókázzunk, énekeljünk
  • Ha a szülő minden alkalommal bemegy a gyerek szobájába, amikor az felébred az éjszaka folyamán, ezt erősíti meg benne. Kivéve, amikor a gyerek beteg, vagy más okból van szükség a szülőre, fontos, hogy konzisztensen azt kommunikáljuk a gyermek felé, hogy egyedül kell visszaaludnia. Sok dicsérettel erősítsük meg, ha képes volt ezt megtenni.
  • Néhány álmatlan éjszaka még normálisnak tekinthető – fogadjuk ezt el
  • A kisgyermekek számára a napközbeni és az éjszakai alvás egyformán fontos és független egymástól. Azok a gyerekek, akik alszanak napközben, általában kevésbé nyűgösek, és jobban alszanak éjszaka
  • Bár a gyerekek nagyon különbözőek, 6 hónapos kor után  fél-2 óra napközbeni alvás normálisnak tekinthető.  Kb. 2 és 5 éves kor között fokozatosan elhagyják a gyerekek. Idősebb korban jelentkező fokozott alvásigény esetén további kivizsgálás javasolt.

Ha a gyermek alvási problémái a bevezetett új szokások mellett sem csökkennek, vagy fokozódnak, kérjék szakember segítségét. Érdemes először a gyermeket jobban ismerő háziorvoshoz fordulni, aki az alvási nehézségek hátterében álló biológiai, fizikális okokat zárja ki, ezt követően gyermekpszichológus szakember segíthet a szülőknek a tanácsadásban, a gyermek tüneteinek hátterében álló szorongás oldásában.