A BTMN diagnosztikus kategória, mely beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget jelent. A diagnózist a területileg illetékes járási szakértői bizottságok állapítják meg.

A diagnózis felállítása

Ha a gyermekorvos, védőnő, vagy a pedagógus jelzi, hogy a gyermek fejlődése nem megfelelő ütemben halad, akkor vizsgálati kérelmet szükséges beadni a járási, területileg illetékes szakértői bizottsághoz, melyhez a szülő beleegyezése szükséges. A járási szakértői bizottság komplex szakértői vizsgálatot végez, a vizsgálat eredményeképpen a gyermeknél megállapíthatják, vagy kizárhatják BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség) diagnózist. A BTMN-es tanuló fejlesztő foglalkoztatásra jogosult, ami kizárólag integrált oktatás keretében valósítható meg. Ha BTMN diagnózist kap a gyermek, meghatározott időközönként felülvizsgálatára kerül sor, a diagnózis el is vehető jelentős javulás esetén.

A BTMN vonatkozhat beilleszkedési, pszichés, magatartási nehézségekre, és tanulási problémákra, részképesség-zavarokra is. A BTMN-es gyermek nem sajátos nevelési igényű. A vizsgálat során komplex képességvizsgálat történik, melynek része az anamnézis felvétel, az általános képességek mérése (intelligenciateszt), és a gyógypedagógiai vizsgálat, mely az életkornak, osztályfoknak megfelelő tanulmányi készségeket, mozgáskoordinációt, kognitív, és nyelvi képességeket nézi. 

A BTMN-es gyermekek számára nehézséget okoz az iskolai tananyag megtanulása, érintheti az olvasás, írás vagy a számolás területét, általános értelmi képességeikhez viszonyítva rosszabbul teljesítenek az iskolai feladatokban. A diagnózis magában foglalhatja a figyelmi funkciók általános gyengeségét, (elkalandozó, nem kitartó, fáradékony figyelem), a fáradékonyságot, lassúságot, nehéz feladatmegértést. 

Milyen segítséget kaphat a BTMN-es gyermek?

A BTMN-el küzdő gyermekek törvényileg jogosultak arra, hogy fejlesztő foglalkozásokon vegyenek részt, melyet fejlesztőpedagógus tart kis csoportban, vagy egyénileg. Az iskolaidőben történő fejlesztés mellett fontos az otthoni környezetben is rendszeresen gyakorolni. A szülő sokat segíthet a gyermeknek azzal, hogy elfogadó, türelmes, sikereit elismeri és ezáltal motivációját növeli. A gyermek iskolai boldogulása érdekében szükséges a rendszeres kommunikáció a pedagógus és a szülő között. 

A BTMN-nel küzdő tanulók különböző kedvezményekben (tanulásszervezési, pedagógiai, módszertani javaslatok) részesülhetnek, melyet a szakértői bizottság határoz meg, és az oktatási intézmény köteles figyelembe venni. A járási szakértői bizottságok által adható kedvezmények a következők lehetnek: 

  • a tanórai és az otthoni munkában mennyiségi, minőségi differenciálás a tanuló egyéni képességeinek, egyéni haladási tempójának figyelembe vételével
  • tanórákon és számonkérés esetén segédeszköz használata (pl.: ujjhasználat, számegyenes, korongok, szorzótábla, bennfoglaló tábla, számtábla, számológép)
  • tanórákon és számonkérés esetén hosszabb gondolkodási/elkészítési/önellenőrzési idő biztosítása
  • tanórán az osztály előtti hangos olvasás mellőzése
  • kötelező olvasmányok tartalmi kivonatának számonkérése
  • A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség esetén a pedagógus, szaktanár az intézmény Pedagógiai Programja alapján bármilyen segédeszközt, módszert alkalmazhat, amely segíti a tanuló ismeretszerzését, eredményes feladatmegoldását, felzárkózását

Ha a BTMN inkább a pszichés működést érinti, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzd a gyermek, akkor a fejlesztést pszichológus végzi, a területileg illetékes járási pedagógiai szakszolgálat intézményében, a szülő köteles gyermeke számára az ellátást biztosítani (az ellátás ingyenes).