A diszgráfia kialkulásának hátterében álló tényezők
A diszgráfia hátterében több tényező is állhat: öröklött hajlam, a testkép és a térérzékelés zavara, vagy a jobbkezesség-balkezesség zavara. Okozhatják különböző észlelési nehézségek, anatómiai károsodások, akár bizonyos anyagcserezavarok is. Fontos megvizsgálni, hogy beszédészlelési problémája van -e a gyermeknek, és az mennyire súlyos. Ha a gyermek nem képes bizonyos hangokat megkülönböztetni egymástól (pl. zöngés és zöngétlen hangokat), az megnyilvánulhat az írás zavarában is. A szavak hangokra bontásának képtelensége is a betűk helyének azonosítási képtelensége is vezethet írásbeli tünetek megjelenéséhez. A diszgráfia okai lehetnek az észlelés zavarai és a mozgáskoordinációs problémák is. Okozhatja a tér- és időbeli, látás- és hallásbeli elemző és összetevő folyamatok fejletlensége, az íráshoz szükséges képzetek kialakulatlansága, a térbeli és az időbeli tájékozódás nehézsége, és az átkódolás problémái.
Jellemző tünetek:
- az íráskép rendezetlen, nem igazodik a vonalrendszerhez, a vonalvezetés hullámzó
- a betűk formája változékony; ugyanaz a betű többféleképpen jelenhet meg, akár ugyanabban a szóban különböző lehet, a hasonló betűk között pedig eltűnhet a különbség
- a szavak közötti távolság nagy mértékben eltér egymástól
- a ceruzafogás görcsös, az írás nyomatéka erős
- a hosszú-rövid hangok megkülönböztetése és a tollbamondás nehézséget okoz
- tempója lassú, a munkában lemarad, vagy kapkodni kezd, és ennek következtében vét hibákat: központozás, ékezetek, szóközök elmaradása
A diagnózis felállítása
Felismerése kisiskoláskorban jellemző, óvodás korban csak veszélyeztetettségről beszélünk a rá utaló jegyek alapján. Ha felmerül a pedagógusban, vagy a szülőben a diszgráfia gyanúja, kérhetik a tanuló vizsgálatát a területileg illetékes szakértői bizottságnál, aki szűrővizsgálatot végez. A komplex képességvizsgálat (gyógypedagógiai vizsgálat és intelligencia vizsgálat) után, ha a szakemberek úgy látják, hogy a gyermek feltehetően ezzel a típusú tanulási zavarral küzd, akkor a vizsgálati anyag a Megyei Szakértői Bizottsághoz kerül továbbításra, ahol a gyermek megkaphatja a diagnózist, majd ezt követően a neki megfelelő, specifikus ellátásban részesülhet.
Kezelése
A diszgráfiások szakvélemény alapján használhatnak az iskolában szövegszerkesztőt kézírás helyett, és felmentethetők az írásbeli számonkérés alól. A speciális fejlesztő foglalkozás során fejlesztik a nagy- és finommozgást, a térbeli tájékozódást, a memóriát, a beszédkészséget és a szókincset és az írásképességet is. A ritmusérzék, az alaktagolás, a hallási figyelem és felismerőképesség, és az emlékezet egyaránt fontos a helyesírás szempontjából.
A diszgráfia mellett olyan másodlagos tünetek jelentkezhetnek, mint a szorongás, vagy egyéb magatartási, hangulati problémák. A fel nem ismert diszgráfia miatt a gyereket lustának, ügyetlennek minősíti a környezete, ezáltal önértékelése nagy károkat szenved, önképe negatív lesz, szorongani kezd, vagy agresszívvá válik, emiatt szükséges minél korábban felismerni a problémát.