A diszkalkulia a specifikus tanulási zavarok egyik formája, számolási zavart jelent, és a sajátos nevelési igényű kategóriához tartozik. A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar.

A diszkalkulia a specifikus tanulási zavarok (SNI) egyik formája, számolási zavart jelent. A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar, melynek oka a neurológiai struktúrában történő elváltozás, mely létrejöhet  örökletes és/vagy szerzett sérülés eredményeként. Nem függ az intelligenciától, a különben jó képességű ember éppúgy lehet diszkalkuliás, mint bárki más.

A korai diagnózis megkönnyíti a fejlesztést, és a későbbi nehézségek leküzdését. A szakértői vizsgálat elmaradása azzal fenyeget, hogy a gyereket butának, vagy lustának tartják.  A diszkalkulia egészen a középiskoláig rejtve maradhat, emiatt fontos a korai felismerés, hogy a gyermek a képességeinek megfelelő bánásmódot kaphassa az iskolai tanulmányai alatt. A diszkalkuliás tanuló felmentethető a matematika osztályozása, vagy a matematika alól. Ha fel volt mentve, akkor nem kell matematikából érettségiznie; választhat helyette egy másik tárgyat, így azonban olyan pályára nem mehet a gyermek, ahol matematikai tudás szükséges. 

Tünetei

Jellemző tünetek:

  • nehéz elképzelnie a gyermeknek fejben (mentálisan) a számsort, így hibás a számok sorrendisége
  • számjegyekkel és nem a mennyiségekkel gondolkodik
  • a helyértékek megértésében feltűnően sokáig sikertelen
  • nehézségei vannak az ujjak globális használatában
  • hosszú évekig az ujjain egyesével számolva végez műveleteket
  • különösen nehezen boldogul a kivonással, osztással
  • a számok bontásait, bontott képét nem képes felismerni
  • hibás stratégiák jelennek meg a számításokban, különösen többlépéses számolásos feladatok esetén
  • feltűnő szorongás a matematikától, vagy negatív attitűdök matematikai feladatok végzésekor
  • lassúság még a nagyon egyszerű feladatok esetében is

Nem tipikus, de előforduló tünetek:

  • térbeli tájékozódás nehézségei (az idő alulbecslése, iránytévesztések rajzoláskor, tárgyak rendezésekor stb.)
  • rövid távú memória nehézségei (hibás felidézések)
  • mozgáskoordinációs problémák (diszpraxia) megjelenése
  • diszlexia, vagy olvasási hibák
  • diszgráfia, vagy az írás – és helyesírás problémái
  • minden tantárgy esetében megjelenő fokozott teljesítményszorongás

Ritkán előforduló tünetek:  

  • számkör bővülésekor a számok nagyságának és átváltásának rövid ideig tartó hibái 
  • a szorzótábla lassú bevésése, vagy a tanulás kezdetén mutatkozó hibázások 
  • a beszédben, a mozgásban, a gondolkodásban, így a számolásban is megjelenő a lassú fejlődés (az általános gyenge teljesítmény nem diszkalkulia)
  • a hallott számnevek megismétlése (enyhébb emlékezet problémára utalhat)
  • a látott számok ritkán történő félreolvasásai (fáradtságra, enyhe figyelmi problémára utalhat)
  • az utasítások megértése, az önállóság elmaradásai minden területen (értelmi problémákra utalhat)
  • fokozott érzékenység bizonyos típusú hangokra, tárgyak szájhoz, orrhoz érintése

A diagnózis felállítása

Ha felmerül a pedagógusban, vagy a szülőben a diszgráfia gyanúja, kérhetik a tanuló vizsgálatát a területileg illetékes szakértői bizottságnál, aki szűrővizsgálatot végez. A komplex képességvizsgálat (gyógypedagógiai vizsgálat és intelligencia vizsgálat) után, ha a szakemberek úgy látják, hogy a gyermek feltehetően ezzel a típusú tanulási zavarral küzd, akkor a vizsgálati anyag a Megyei Szakértői Bizottsághoz kerül továbbításra, ahol a gyermek megkaphatja a diagnózist, majd ezt követően a neki megfelelő, specifikus ellátásban részesülhet.

Kezelése

A fejlesztést a sajátos nevelési igény megállapítása után gyógypedagógus végzi, a gyermek előzetes vizsgálatok alapján felmért képességeire építve fejleszti az emlékezetet, figyelmet, logikai gondolkodást, a matematikai szimbólumok megértését.  A kezelés nélküli diszkalkulia a lelki működésre is negatív hatással van: rossz önértékelés és negatív énkép a sikerélmények elmaradása miatt, melynek következtében hosszútávon lemaradnak tanulmányaikkal, és kerülik a számokkal, számolással kapcsolatos hétköznapi helyzeteket is. Az önértékelés javítására dicsérni, biztatni kell a gyereket, és sikerélményhez juttatni. A szülő keresse meg azokat a területeket, melyeken a gyermek kiemelkedőt tud alkotni, és hagyja, hogy kibontakoztassa képességeit.