Előfordulása
Az enyhe értelmi fogyatékosság (70 alatti IQ-val rendelkező mentális retardáltak) száma a populációban 2-3% körüli, gyakorisága a szociális és gazdasági helyzettől függően jelentős eltéréseket mutat, a súlyos retardációt ezek a tényezők lényegesen kevésbé befolyásolják.
Kialakulásának okai
Az értelmi fogyatékosság okai közé tartoznak egyes belső tényezők, többségében örökletesek, vagy kromoszómarendellenességek. A külső tényezők a szerzett agysérülések, ezek például baleset, születéskori oxigénhiány, vagy agyhártyagyulladás következtében léphetnek fel. A súlyos szellemi fogyatékosok 72%-nál találtak organikus (szervi) okot, míg az enyhe retardáltaknál csak 14%-ban. Az intelligenciaszint egy adott populációban kb. 50%-ban (plusz-mínusz 20%) genetikailag meghatározott. Az enyhe mentális retardáció erősen familiáris, de tisztázatlan, hogy ez mennyiben genetikai és mennyiben környezeti hatás. A rossz szociális körülmények között élő gyermekek az IQ tesztekben gyengébb eredményt érnek el, főleg a verbális próbákban. Az gyermeket körülvevő pszichoszociális környezetnek nagy és állandó hatása van az intelligenciára, nincs egy rövid kritikus periódus az intelligencia fejlődése idején, amikor akár a depriváció, akár a fokozott fejlesztés különös súllyal esne latba.
Típusai:
Enyhe mentális retardáció (IQ 50-69)
- később kezdenek el beszélni, de legtöbbjük eléri a mindennapi élethez szükséges beszédkészséget
- legtöbbjük eléri a teljes függetlenséget az önellátás és a gyakorlati készségek területén, bár fejlődésük sokkal lassabb a normálisnál
- az iskolában nagy nehézséget okoznak a szellemi teljesítményt kívánó feladatok, különösen sok problémájuk van az írás-olvasással
- ha ehhez érzelmi és szociális éretlenség társul, a következmények még súlyosabbak
Mérsékelt mentális retardáció (IQ 35-49)
- nyelvi, értelmi képességük fejlődése lassú, és ezek elérhető szintje behatárolt
- önellátási és mozgáskészségük visszamaradott, sokan egész életen át felügyeletre szorulnak, önálló életvitelre igen ritkán képesek
- iskolai munkában való előrehaladásuk behatárolt, bizonyos százalékuk képes olvasni, írni, számolni
- egyszerű gyakorlati munkát el tudnak végezni, szociális fejlődést mutatnak, próbálnak kapcsolatot teremteni
Súlyos mentális retardáció (IQ 20-34)
- többségük motorosan károsodott, vagy más deficitje is van
- jelentős központi idegrendszeri károsodás vagy fejlődési rendellenesség valószínű
- nagy valószínűséggel egész életükben állandó támogatást igényelnek
Nagyon súlyos mentális retardáció (IQ 20 alatt)
- kevés utasítást értenek meg
- legtöbbjük mozgáskorlátozott, vagy mozgásképtelen, inkontinens és csak a legalapvetőbb nonverbális kommunikációs formákra képes
- alig vagy egyáltalán nem képesek alapvető szükségleteik kielégítésére, állandó felügyeletre szorulnak
Más mentális retardációk
- az intellektuális retardáció fokának megállapítása nehéz vagy lehetetlen érzékszervi vagy testi károsodás miatt: vak, süketnéma, súlyos magatartási rendellenesség vagy testileg fogyatékos ember.
Diagnosztika
Az általános intelligencia független az életkortól és az iskolai végzettségtől. A képességvizsgáló eljárások az értelmi funkciók, az intellektus színvonalának megállapítását célozzák. Nem csak az új helyzethez való feladatmegoldó alkalmazkodást vizsgálják, hanem mérlegelik az intellektus késleltetett fejlődését, a funkciók kiesését, és a következményeit is, valamint azt, hogy a mért teljesítmény megfelel-e a vizsgált személy adottságainak, illetve a hanyatlás visszafordítható -e. A képességvizsgáló eljárások közül a leggyakrabban alkalmazottak az intelligenciatesztek, melyeket életkor és probléma függvényében választanak meg a szakemberek a vizsgálatra való felkészülés során. A tesztek általában a verbális és performációs készségeket, absztrakt gondolkodást, helyzetfelismerést, formaészlelést, manipulációs készséget nézik, és megállapítanak erősségeket és gyengeségeket. Az intelligenciaprofil mintázatából az egyes részképességek színvonalára is következtethetünk.
Kezelés
Az értelmi fogyatékos gyerekek számára elérhető és ingyenes szolgáltatás a korai fejlesztés. Iskolás kortól a gyerekek értelmi fogyatékosságuk súlyosságától függően különböző típusú oktatásban részesülhetnek. Az enyhe értelmi fogyatékosok általában integráltan nevelkednek ép értelmű társaikkal. A speciális iskolákban is más tantervet követnek az enyhe és a középsúlyos értelmi fogyatékos diákokkal. Iskolás kortól az integrált oktatásban résztvevőkkel gyógypedagógus foglalkozik, de szüksége lehet logopédus, konduktor, és egyéb szakemberek bevonására is.