A figyelemzavar kifejezést többnyire az ADHD kórképre használják, azonban a betegség összetettebb, és nem csak a figyelmet érintő tünetek, hanem egyéb (hiperaktív/impulzív) tünetek is jellemezhetik a beteget. Az ADHD-n belül a tünetek súlyozásának függvényében altípusokat is megkülönböztetünk: a kombinált, a főleg figyelemhiányos, és a főleg hiperaktív/impulzív típust. A figyelemzavart általában a főleg figyelemhiányos tünetekkel jellemezhető ADHD-s betegre használják.

A figyelemhiányos állapot jellemző tünetei:

  • gyakran nem figyel a részletekre
  • gondatlanságból iskolai és egyéb feladatokban hibákat vét
  • feladat- és játéktevékenység során gyakran nehezére esik a figyelmét tartani
  • úgy tűnik nem figyel, ha beszélnek hozzá
  • nem követi az instrukciókat, nem fejezi be feladatait, munkáját
  • nehézségei vannak a feladatok, vagy tevékenységek megszervezésében
  • a tartós mentális erőfeszítést igénylő helyzeteket gyakran elkerüli
  • gyakran elveszíti a feladatokhoz vagy tevékenységekhez szükséges felszereléseit
  • külső ingerek könnyen elvonják figyelmét
  • gyakran feledékeny a mindennapi tevékenységeiben  (tárgyak elvesztése, rövidtávú memória gyengesége)
  • koncentrációzavar (kétszemélyes helyzetben sokkal jobb teljesítményt nyújt, a nap végére elfárad)
  • érzelmi kimerülés
  • kitartási nehézségek (az iskolai teljesítmény romlása)

Mit tehetünk?

Ha a szülőben, vagy pedagógusban felmerül, hogy a gyermek figyelmi problémái, iskolai nehézségei, viselkedése nem pusztán szófogadatlanságból fakad, kérjük kezdeményezze szakértői vizsgálatát a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat Járási Szakértői Bizottságánál. A szakértői vélemény iránti kérelmet a pedagógus és a szülő együtt töltsék ki, a vizsgálathoz minden esetben szülői hozzájárulás szükséges. A kérelem beérkezését követően a szakszolgálat levélben küldi meg a vizsgálat időpontját a szülőnek.

A vizsgálat egy délelőtt alatt zajlik, gyógypedagógiai és pszichológiai részből áll, ahol két szakember komplex képességvizsgálatot végez, sor kerül a mozgási, figyelmi, tanulási és értelmi képességek feltérképezésére. A vizsgálaton tapasztaltak alapján a szakemberek megvitatják, szükséges –e további szakember bevonása. Az ADHD diagnózisának felállításához gyermek- és ifjúságpszichiáter szükséges, ezért ha a szakemberek szükségesnek látják, a szülőt a vizsgálati eredményekkel a Pécsi Gyermekklinikára delegálják. A Pécsi Gyermekklinika Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai osztályán általában osztályos kivizsgálás keretében történik a diagnózisalkotás, ahol pszichológus és pszichiáter is megvizsgálja a gyermeket. Amennyiben a betegség diagnosztizálása megtörtént, a zárójelentés szülőnek való átadását követően a járási pedagógiai szakszolgálat továbbítja a vizsgálati eredményeket a megyei szakértői bizottság felé sajátos nevelési igény megállapításának céljából.

Hogyan segíthetjük figyelemzavarral küzdő gyermekünket a mindennapokban?

A túlmozgásos figyelemzavarral küzdő gyermekek esetében különösen fontos a következetes elvárások és a strukturált napirend kialakítása, melyek határokat adnak a gyermeknek és segítik az elvárt viselkedési minta kialakítását. Értékeljük a gyermek erőfeszítéseit, vegyük észre és hangsúlyozzuk erősségeit, de foglalkozzunk gyengeségeivel is. Kerüljük a szidalmazást, zsörtölődést, fenyegetőzést. Legyenek vele megállapodásaink, ezek legyenek reális elvárások a szülő részéről, melyeket teljesítenie kell. A megfelelő sportág kiválasztása sokat segíthet a feszültség levezetésében, az elért sikerek által önbizalmuk erősítésében (a kétszemélyes sportágak erre alkalmasabbak). Figyelmük fenntartásában számos zavaró tényező áll fenn, kétszemélyes helyzetben jobban teljesítenek, ezt vegyük figyelembe minden esetben. A figyelemzavarral küzdő gyerekek akkor képesek leginkább koncentrálni, ha folyamatosan pozitív megerősítéseket kapnak, az elvégzendő feladat érdekes, és azonnali jutalom követi. Az elvárások a nap első felében legyenek magasabbak, amikor a figyelmi funkciók még jobban működnek.

Ha gyermekünkkel együtt tanulunk, az alábbiakat tartsuk szem előtt:

  • A tanulás az iskolai tananyaghoz kapcsolódjon
  • Ne vigyük túlzásba, a tanulás időtartama megfelelő legyen
  • A közös tanulás célja az iskolai eredmények javítása legyen
  • A környezet legyen csendes, fontos a figyelmet zavaró tényezők kizárása
  • Az ADHD-s gyermeknek időnként szünetre lehet szüksége
  • Intenzív fizikai aktivitást követően nehezebben koncentrálnak, célravezetőbb először dolgozni, utána játszani
  • A gyógyszerbevétel idejét (amennyiben a figyelemzavar gyógyszeres kezelés alatt áll) össze kell hangolni a tanulással – egy órával a bevételt követően tud leginkább koncentrálni
  • A tanulás során legyünk bátorítóak
  • A tanulóidő végére tervezzünk olyan tevékenységet, melyben a gyermek jó, és élvezi