Az iskolaérettség kritériumai
Általános tájékozottság
Egy hat éves gyermeknek illik tudni a nevét, szülei nevét, lakhelyét, születési évét, szülei foglalkozását. Széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. Életkorának megfelelően el kell tudni helyezni magát időben, társadalmi környezetben. Ismernie kell az évszakokat, napszakokat, napokat, és azok változásait.
Szociális érettség
Az iskolára készen álló gyermeknek nem okoz nehézséget a szülőről való leválás a feladatvégzés idejére, az ilyen mértékű szeparációt már az óvódába járás is magában foglalja. Ha a gyermek nem tudja elfogadni a kétszemélyes vizsgálati szituációt, annak az iskolai éretlenségen kívül pszichés okai is lehetnek. A szociális érettség magában foglalja, hogy a gyermek kommunikációs helyzetbe hozható, kérdésekre adekvátan válaszol, a feladatokat megérti, figyelme felkelthető, terelhető. Ha van feladattudata megérti, hogy vannak kötelességei, aminek akkor is eleget kell, hogy tegyen, ha nincs hozzá kedve, fáradt, vagy inkább játszana. Elengedhetetlen, hogy tűrje a kudarcot, tudja elfogadni, hogy előfordul, hogy valami nem sikerül elsőre, ne veszítse el türelmét, ne adja fel a próbálkozást. Fontos, hogy bizalommal forduljon a felnőttekhez, ha segítségre van szüksége, jó viszont tudjon kialakítani az őt nevelő pedagógusokkal.
Testi fejlettség
Hatéves korban egy átlagos gyerek kb. 120-130 cm, és 20-25 kg. Ettől lehetnek egyéni eltérések, de ha a szükséges fizikai adottságok hiányoznak, felmerül a kérdés, bírja-e a gyerek az iskolával járó megnövekedett terheket. A gyermek napi ritmusának, napirendjének kialakulásában kérdés, hogy igényli –e még a délutáni alvást, hiszen erre az iskolában már nem lesz lehetősége, az iskola megnövekedett fizikai éberséget, kitartóbb figyelmet kíván. A testi fejlettségről ad jelzést a fogváltás kérdése, ez információt adhat az idegrendszeri fejlettségről is.
Az írás, olvasás tanulásához elengedhetetlen a jól működő látás, hallás. Ezek sérülése már óvodás korban (legjobb esetben már korábban, a hároméves státuszvizsgálaton) kiderül. Érzékszervi fogyatékosság esetén minél előbb szükséges a sajátos nevelési igény megállapítása a gyermek sikeres iskolai boldogulásának céljából.
Eszközkezelés, ceruzafogás
A helyes ceruzafogás megsegíti a vonalvezetést. Helytelen ceruzafogással sokkal nagyobb erőfeszítést jelent az írás, nehezebben alakul ki a helyes betűalakítás, írásnyomaték szabályozása.
Mozgás
Nagyon fontos a nagymozgások összerendezettsége, ezek szintén az idegrendszeri érettségről adnak információt. Nagymozgások közé soroljuk a kúszást, mászást, lábujjhegyen-, sarkon, külső-belső talpélen járást, stb. Szintén idegrendszeri rendellenességre utalhat az egyensúlyérzék bizonytalansága, ez figyelemkoncentrációs és magatartási zavart okozhat.
Az iskolaérettség szempontjából a finommozgások szerepe is fontos, különösen az írástanulásban. A vállöv, csukló, ujjak mozgékonysága, koordináltságának mértéke meghatározó.
Testséma
Nagyon fontos, hogy ismerje saját testét, méghozzá biztonsággal tudjon a saját testén tájékozódni, saját fő- és résztestrészeit megnevezni. Ha a testén nem tud tájékozódni a gyermek, később a papíron írás közben, vagy az olvasókönyvben is nehézséget fog jelenteni számára. Ehhez hozzá tartozik, hogy képes legyen testközépvonalát keresztezni, jobb-bal irányokat megkülönböztetni. A jó térérzékelés, téri irányok felismerése térben és síkban elengedhetetlen feltétele az olvasás- és írástanulásnak.
Dominanciák
Fontos, hogy az iskolába kerülő gyermek kialakult dominanciával rendelkezzen. A nem megfelelő kézzel történő írástanulás súlyosabb esetben beszédzavarhoz is vezethet. A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. A keresztezett dominancia, pl. ellentétes kéz-, és láb dominancia gyakrabban járhat együtt tanulási nehézséggel. Az ellenoldali szem használata átállíthatja a kéz dominanciáját is, gyakrabban okozhat visszafelé olvasást, betű- vagy szótagcseréket, nehézkesebbé válhat a szövegértés, szövegemlékezet.
Szem-kéz koordináció
Ha a két szem koordinálatlanul mozog, vagy nehezen fixál, az olvasás, és az írás megtanulását nehezítheti. A szem-kéz koordinálásra van szükség akkor is, amikor másolni kell, vagy a vonalrendszerben kell elhelyezni a betűket.
Vizuális diszkirimináció
A fontos információk kiválasztásához szükséges a biztos alak-háttér megkülönböztetés. Szükséges, hogy a gyermek el tudjon vonatkoztatni a zavaró körülményektől, meg tudja különböztetni az alakot a háttértől. A téri helyzet észlelésének képessége teszi lehetővé a gyermek számára, hogy a betűket megkülönböztesse egymástól. Fontos, hogy vizuális ritmust követni tudja, és vizuális memóriával rendelkezzen.
Auditív észlelés
Ez jelenti az egyes hangok elkülönítésének képességét, az időtartam meghallását, a zöngés-zöngétlen hangok megkülönböztetését. Hiánya nehezíti az írás-olvasás megtanulását, és helyesírási nehézséget is okozhat.
Átfordítási képesség
Ez az a képesség, amikor az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk. Amikor a látott, hallott, tapintott, vagy emlékképek formájában tárolt ismereteket képi formában jelenítjük meg, vagy egy jelsorral, az írással. Átfordítás az is, ha elmondjuk, amit érzékelünk. Hiánya nagy nehézséget okozhat a tollbamondásnál, vezethet írásképtelenséghez, rajzolási képtelenséghez, szóbeli felelet nehézségéhez.
Nyelvi készségek
Iskolakezdésre tökéletesen kell ismernie az anyanyelvét, összefüggően és grammatikailag helyesen kell megfogalmaznia érzelmeit, gondolatait (ragok használata). Egy adott képről összefüggő mondatokban kell beszélnie, hallás után megfelelően differenciálnia. A megfelelő szintű logikus fogalmi gondolkodás (pl. összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai műveletek, ítéletalkotás) előfeltétele az iskolai életnek. A problémamegoldó gondolkodás teszi képessé az önálló munkavégzésre.
Emlékezet
A tanulásban elengedhetetlen az emlékezet megfelelő szintű fejlettsége. Szükséges a bevéséséhez, feladattartáshoz. A hallás utáni (auditív) és a vizuális emlékezet gyengesége is nehezíti a tanulási folyamatot. Hiányosságai lehetetlenné teszik az ismeretek rendszerré szerveződését.
Figyelem
A jól rögzíthető és tartós figyelem a feltétele a tanulásnak. A nehezen rögzíthető, könnyen elterelhető, megtapadó figyelem nehezíti, esetleg lehetetlenné teszi az ismeretszerzést. Másodlagos tünetként jelentkezhet a súlyos magatartási és beilleszkedési probléma.
Emberrajz
Az emberábrázolás minősége 10-12 éves korig összefüggést mutat az IQ fejlődésével, információt szolgáltat a grafomotorikus fejlettségről, a saját testen való tájékozódásról, a testsémáról.
A felsorolt alapképességek megléte szükséges ahhoz, hogy az iskolai tanulás folyamata örömteli és akadálymentes legyen a gyermekek számára. Egy-egy képesség fejletlensége még nem teszi alkalmatlanná a gyermeket az iskola megkezdésére, de jelzésértékű, és kisebb problémákat okozhat az iskolai beválásban. Ha több területen mutat gyengébb teljesítményt a gyermek, felmerül az iskolaéretlenség gyanúja.