Az iskolai bántalmazás (bullying) ( valamint az internetes zaklatás (cyberbullying)) egyre gyakrabban előforduló probléma. Sokszor előfordul, hogy a tanító, tanár jelenléte ellenére a bántalmazó gyermekek megtalálják azokat a pillanatokat, mikor a felnőtt figyelme másokra terelődik, és megkörnyékezhetik „áldozataikat”, akik általában a kevésbé domináns, szorongó, félénk, csendes, alacsony önértékelésű gyermekek közül kerülnek ki.

Bántalmazásra utaló jelek

A bántalmazás történhet szóban, de lehet testi bántalmazás is, a gyermek lelkét mindenképpen megviselik a történtek. A szülőknek sokszor csak később jut a tudomásukra a történés, hiszen sok gyermek eltitkolja a bántalmazás tényét, mert fél a következményektől, bűntudata van, szégyelli, hogy bántották.  Árulkodó jel lehet az egyértelmű fizikai sérüléseken, foltokon túl a gyermek viselkedésében bekövetkezett hirtelen változás: nem akar iskolába menni, gyakran fáj a feje, hasa, rosszul alszik, tanulmányi eredménye romlik, étvágytalan, bezárkózik, vagy agresszívvá, ingerültté válik.  

Akkor beszélhetünk bántalmazásról, ha az gyakrabban, többször is megismétlődik, megfélemlítési céllal történik, és a támadó fél általában fizikailag erősebb, idősebb, népszerűbb,  alacsony empátiával rendelkezik, mint a bántalmazott társa, a bántalmazottnak fizikai és/vagy lelki sérelmet okoz.  Ha a gyermek meg tud nyílni a szülő felé, a szülővel közösen el tudják dönteni, hogy iskolai bántalmazásról van –e szó, ami komolyabb beavatkozást igényel.

Mit tehetünk?

Ha bebizonyosodik a bántalmazás ténye, szülőként úgy tudunk legjobban segíteni gyermekünknek, ha támogatjuk, meghallgatjuk és komolyan vesszük a problémáit. A beszélgetés, a gyermek és a szülő közötti bizalom az alapja, hogy tudjanak beszélgetni a gyermek iskolai kapcsolatairól, barátságairól, és gyengeségeiről is.  Segíthetünk gyermekünknek megtanítani, hogyan viselkedjen, ha társai piszkálják, akár el is játszhatnak otthon jeleneteket, melyben a gyermek be tudja gyakorolni, mi a helyes viselkedés ebben a helyzetben. A szülő tudja támogatni a gyermekét abban, hogyan alakítson ki mély barátságokat, hogyan kerülje el, hogyan kezelje a konfliktusokat.  A szülő tudja erősíteni a gyermek önbizalmát, gyakori dicsérettel, nem csak akkor, ha sikert ér el. Keressünk olyan hobbit, elfoglaltságot, sportot, amely segítségével öntudatosabbá válhat.  

Ki segíthet?

Ha a probléma nem oldódik meg, szükség van a pedagógus, a másik szülő bevonására. A bántalmazott gyermeknek szüksége lehet pszichológusi segítségre is, ha van az iskolában iskolapszichológus, célszerű felkeresni, mivel ő be tud ülni az osztályba megfigyelni a gyerekek közötti kapcsolatrendszereket, és a pedagógusokkal is tud konzultálni.  A szülők feladata az érzelmi nevelés, érzékenyítés is, hiszen ha a gyermek empatikus, tekintettel van mások érzéseire, könnyebben alakít ki normálisan működő barátságokat, kortárs kapcsolatokat, és kisebb valószínűséggel kerül áldozat szerepbe.  

Meghatározó, hogy a közösség hogyan reagál a bántalmazás tényére, a pedagógusok, az iskola hogyan viszonyul a témához.  A pedagógusok sokszor nincsenek felkészülve az ilyen esetekre, tanácstalanok, nem tudják, mit tudnak tenni ebben a helyzetben. Ezért is lehet fontos a szakértő bevonása (ha van lehetőség rá, iskolapszichológusi segítségre). A prevencióra is figyelmet kell fordítania az iskolavezetésnek, hiszen általa megelőzhetőek lehetnek ezek a helyzetek. 

A bántalmazó

Nem csak a bántalmazott, a bántalmazó gyermeknek is szüksége van segítségre. A bántalmazó gyermek szüleinek is meg kell bizonyosodnia, hogy valóban rendszeres és módszeres bántalmazásról van –e szó.  A nyílt kommunikáció és a gyermek viselkedésének megértése legyen a célunk, ahol a gyermek azt érzi, hogy a szülő mellette áll, figyel rá, és meg akarja érteni az agresszív viselkedésének hátterét. A büntetés, fenyegetőzés ilyenkor nem célravezető, nem segíti elő a bántalmazó magatartás megszűnését. Ha a szülő egyedül nem boldogul, kérheti gyermekpszichológus segítségét, aki segít megfejteni, honnan ered a gyermekből áradó agresszió. Sokszor az agresszív viselkedés hátterében olyan személyiségfaktorok állnak, mint a versengés, újdonságkeresés, dominancia. Meghatározhatja a bántalmazó viselkedést a családi közeg is, ahol a gyermek felnő. Az érzelmi elhanyagolás, a családtól kapott csekély figyelem kiválthatja a gyermekekből a figyelemfelkeltő agresszív viselkedést. Viselkedésterápiás módszerekkel sikert lehet elérni a bántalmazó gyermekeknél, de fontos, hogy megértsük, mi a probléma forrása, milyen belső működésmód irányítja a gyermeket. 

Internetes zaklatás

Manapság az interneten is egyre gyakrabban fordul elő zaklatás. Ahhoz, hogy megvédjük a gyermekünket ettől, nagyon fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük, figyeljük az online térben való aktivitását, érdeklődését, hogy milyen online csoportoknak tagja. Célszerű meghatározni, hogy naponta mennyi időt tölthet internetezéssel. Segíthet az internetes tartalmak szűrésében, ha erre megfelelő szűrőket állítunk be a számítógépen. A szülő és a gyermek közötti nyitott, jó kapcsolat, sok beszélgetés, megfelelő egymásra figyelés segíthet, hogy a gyermek ne keveredjen kellemetlen szituációkba az online térben sem.