A magatartászavar kritériumai (BNO-10 szerint)
- Visszatérő és tartós antiszociális, agresszív, vagy dacos magatartás jellemző. A viselkedés a kornak megfelelő szociális elvárások durva áthágásához vezet, sokkal súlyosabb mértékben, mint egy hagyományos gyerekcsíny vagy serdülőkori lázadás.
- Izolált antiszociális vagy kriminális cselekedetek önmagukban nem elegendőek a diagnózis használatához, ami a viselkedés tartós zavarára utal. Nem javasolt a diagnózist használni akkor sem, ha a magatartászavar kevesebb, mint 6 hónapja észlelhető.
- A magatartászavar más pszichiátriai zavar tünetei közé is
tartozhat, ilyenkor meg kell találni a mentális zavar megfelelő diagnózisát. Kizáró
okok lehetnek, és el kell különítenünk különböző súlyos állapotoktól (schizofrénia,
mánia, pervazív fejlődési zavar, hiperkinetikus zavar, depresszió,
serdülőkorban induló pszichotikus állapotok). Jól elkülöníthető az emocionális
zavartól, de a hiperaktív zavartól kevésbé, mivel sok az átfedés. A
magatartászavarok egy része a felnőttkori antiszociális személyiségzavarhoz
vezethet.
- Az intellektuális teljesítményre jellemző, hogy az iskolai teljesítmény romlik, és általában alacsonyan teljesítenek, iskolakerülés, igazolatlan hiányzás, lopás, hazudozás, elutasító magatartás jellemzi őket.
- Az érzelmi-indulati élet szabályozása zavart szenved: durva bánásmód tárgyakkal, állatokkal, indulatkitörések, szélsőséges érzelmi reakciók, közösséggel szemben támadó tünetképződés, szorongás, pótcselekvések, depresszió.
- A magatartás a normák áthágására irányul, az intézményi,
vagy társadalmi szabályrendszert elutasítja, magatartásában visszatérő vagy tartós
dac, agresszió lelhető fel.
A BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) alapján a magatartászavar tünetei az alábbiak szerint csoportosíthatók:
F 91.0 Családi körre korlátozódó magatartászavar
Az abnormális viselkedés teljesen vagy majdnem teljesen az otthonra, a szűk értelemben vett családtagokkal való interakciókra korlátozódik. Ez kifejezett, szándékosan destruktív viselkedéssel társul, ami leggyakrabban valamelyik családtag (illetve annak személyes tárgyai) ellen irányul. Hátterében gyakran valamely családtaggal való kifejezetten rossz viszony húzódik meg, egyes esetekben akkor alakul ki, amikor testvér születik.
F 91.1 Kortárscsoportba sem beilleszkedők magatartászavara
Jellemzője a többi gyerekkel való kapcsolat átható abnormalitása, ami együtt járhat az állandó disszociális és agresszív magatartással. Ennek a zavarnak a kortárscsoportba való beilleszkedés hiánya a legfontosabb tünete. Az inzultusokat többnyire magányosan követik el, a tipikus viselkedés a következőket öleli fel: kötekedés, fenyegetőzés, durva támadások. A zavar általában minden helyzetre kihat, de a legkifejezettebb az iskolában.
F 91.2 Kortárscsoportba beilleszkedők magatartászavara (szocializált magatartászavar)
Jellemzője a kortárscsoportjukba jól beilleszkedett egyének állandó disszociális vagy agresszív magatartása. Az elkülönítés kulcsa a meglévő, tartós, kortársakkal kötött barátságok (amennyiben a kortárscsoport az elfogadhatatlan viselkedést helyesli, és a szubkultúra szabályozza azt). A felnőttekkel való kapcsolat változó, tekintélyszemélyekkel rossz, míg másokkal jó lehet. A magatartászavar a családon kívül sokkal kifejezettebb és sokszor az iskolára jellegzetes.
F 91.3 Nyílt (kihívó) oppozíciós zavar
Általában 9-10 éves gyermekek esetében fordul elő. Elsősorban kifejezetten dacos, engedetlen, kötekedő (bomlasztó) viselkedéssel jellemezhető. Alapvető tünete a zavarnak a tartósan negativisztikus, támadó, provokatív és indulatos viselkedés, amely egyértelműen kívül esik az adott életkorú gyerekek szocio-kultúrájának normális határain. Az ide sorolható gyermekek gyakran és aktívan elutasítják a felnőttek kéréseit, vagy szerepeket és szándékosan dühítenek másokat. Kifejezetten perfekcionisták lehetnek, jó intellektussal rendelkezhetnek. Alacsony frusztrációs toleranciájuk van, könnyen indulatba jönnek. Az ellenkezésük tipikusan kihívó jellegű, konfrontációt kezdeményezők, általában kifejezetten durvák, együttműködést kerülők, tekintélyszemélyekkel ellenkeznek. A racionális érvelést, a realitást nem hajlandók figyelembe venni, olykor úgy tűnik, mintha kizárólag az ellenkezésen keresztül fejeznék ki magukat, az ellenkezés általában azok ellen irányul, akiket jól ismernek, idegenekkel kevésbé. Az alapvető különbség a többi magatartászavarhoz képest, hogy törvénybe ütköző és mások emberi jogait sértő cselekedetek nem észlelhetők (nincs lopás, zaklatás, támadás, destrukció), viszont a kihívó oppozíciós zavar tünetei gyakran észlelhetők más magatartászavarokban.
F 90.1 Hiperkinetikus magatartászavar
Ez a diagnózis akkor használható, ha a hiperkinetikus zavar és a magatartászavar kritériumai egyaránt teljesülnek.
A magatartászavar kialakulásának okai
Kialakulásának alapja szociális normákhoz való adaptáció sérülése
Genetikai tényezők:
- Öröklődés, gyakori családi halmozódás
- Kromoszóma rendellenességek, melyek értelmi fejlődés elmaradásával is járnak (Down szindróma, Edwards szindróma, stb.)
- Betegségek: pl. süketség, vakság.
- Kötődési készség gyengeségei
Környezeti hatások:
- Szülő személyisége (nyitottság, türelmesség, magabiztosság)
- Szülő betegsége (testi, vagy lelki)
- Család szociokulturális helyzete, kaotikus lakókörnyezet, szegénység
- Organikus sérülések magzati korban (hypoxia, prefrontális sérülések)
- Organikus sérülések születéskor (értelmi képességek, mozgásfejlődés)
Pszichés hatások:
- Fontos családtag elvesztése, feldolgozatlan gyász
- Állami gondozásba kerülő gyermekek
- Súlyosan bántalmazott, vagy elhanyagolt gyermek
- Csonka családban felnőtt gyermek
- Túlzott szigor, ellenséges légkör
Egyéni tényezők:
- fokozott élménykeresési attitűd a gyengébb érzékenység miatt
- alacsony intelligencia, gyenge verbális képességek
- a végrehajtó funkciók hiányosságai
Kezelése
Egyes pszichoterápiás módszerek hatékonyak lehetnek a kezelésben. A szülőtréning a szülőknek segít abban, hogy egyértelmű szabályokat tudjanak felállítani, következetesen viselkedjenek, a büntetés módja megfelelő legyen, hangsúly a pozitív megerősítéseken legyen, új kommunikációs mintákat vezessenek be. A kognitív problémamegoldó tréning célja a probléma felismerése, megoldása, a probléma azonosítása, ok-okozat-következmény tisztázása, alternatívák nyújtása, indulatkezelés tanulása, a viselkedés következményének jóslása, interperszonális érzékenység növelése, szociális vitakészség növelése (önkontroll, öninstrukció, szociális készségfejlesztés). Fontos része a kezelésnek az iskolai intervenció: oktatás fejlesztése, tanári tréning, a szülő és az iskola kapcsolatának javítása, és a kortársak közötti kapcsolatok terén szociálisan megfelelő kapcsolatok kiépítése, asszertivitás, indulatkezelés tanítása, szociális ellátórendszerek bevonása, szociális helyzet javítása. Súlyosabb esetekben szükség lehet az egész családdal való közös munkára, az iskola, a gyámügy, gyermekjólét és a családsegítő bevonására, veszélyeztető állapot esetén átmenetileg kórházi ellátás is szóba jöhet. A gyógyszeres kezelés egyénfüggő, a hangulati, indulati hullámzások, figyelemzavar (impulzivitás) jellemző tüneteit tudják gyógyszeresen kezelni. A magatartászavar több okra visszavezethető rendellenesség, a kezelés is többirányú, a hangsúlyos problémák jellegén van, az életkor befolyásoló szerepét sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Fontos, hogy a különböző szolgáltató, ellátó rendszerek együtt tudjanak működni. Nagy hangsúlyt kell fektetni a prevencióra és időt hagyni a rehabilitációra.