A mozgás fejlődése
A mozgásfejlődési szakaszok egymásra épülnek, a nagymozgások egy megadott sorrendben követik egymást a normál fejlődés során (pl. a mászás megelőzi a járást). A kezdeti nagymozgások vezetnek később ahhoz, hogy a gyermek a finomabb, precízebb mozdulatokat is sikeresen kivitelezze, ezek a készségek szükségesek a beszéd, az artikuláció, a (helyes) ceruzafogás, vonalvezetés megfelelő fejlődéséhez. Az izmok mozgása összetett neurológiai folyamat, ezért az idegrendszer bizonyos fokú érettsége szükséges hozzá. Ahogy fejlődik az idegrendszer, úgy hozza az egyre magasabb szintű, bonyolultabb mozgásokat, emiatt a normál fejlődés során az egyre összetettebb mozgásfolyamatok egymásra épülve jönnek létre. A különböző mozgások (ülés, kúszás, mászás) a csecsemőkor egy meghatározott idejében kell, hogy bekövetkezzenek, nem maradhatnak ki és nem cserélődhetnek fel. Azt azonban minden szülőnek szem előtt kell tartania, hogy minden csecsemő más ütemben fejlődik, nem mindenki azonos időben sajátítja el a különböző mozgásformákat, emiatt kerüljük a másokkal való összehasonlítást.
A megkésett mozgásfejlődés okai
A mozgási nehézségeket okozhatja az izomtónus gyengesége (hypotónia), melynek hátterében állhat szülés körüli oxigénhiányos állapot, vagy különböző idegrendszeri zavarok, melyek már akár méhen belüli korban károsodást okozhattak a magzatnak. A genetikai tényezők, örökletes betegségek, súlyos fertőzések, vagy nem megfelelő táplálkozás is okozhatnak gyenge izomtónust. Ritkán egy igen súlyos kórkép, a spinális izomatrófia (SMA) okozza a gyengeséget, mely az idegsejtek pusztulásával jár, és ezáltal fokozatos izomsorvadást okoz, így nehezítve a mozgások megfelelő fejlődését.
A normál mozgásfejlődés jellemzői:
- 0-1 hó: reflexmozgások, akaratlagos mozgás még nincs
- 2-3 hó: fejemelés, alkartámasz
- 3. hónap: csecsemőreflexek fokozatos elhagyása
- 4-5. hónap: megindul a fordulás
- 6-7. hónap: elkezd kúszni
- 8-9.hónap: négykézlábra áll és hintázik
- 9-10.hónap: elkezd mászni, ülni
- 11-12. hónap: feláll, kapaszkodva lépeget
- 12-18. hónap: önállóan jár (elesés után egyedül, kapaszkodás nélkül feláll és továbbjár)
A rendellenes mozgásfejlődés gyanújelei:
Az első három hónapban:
- gyakran megfeszíti magát, túl erős a hajlított kar helyzete
- aszimmetria a testtartásban vagy a végtagoknál illetve az arcon
- fejét hátra feszíti, ha felemeljük
- nehezen szopik vagy nyel
- mindig csak az egyik irányba fordítja a fejét
- aszimmetrikus redők a combon
3-6 hónapos korban:
- nem emeli a fejét sem hason fekve, sem ülésbe húzásnál
- fejét mindig egy irányba fordítja
- nem szeret hason feküdni, sír, ha hasra tesszük
- nem lazult az ökölbe szorult kéz
- hason fekve támaszkodva nincs nyitva a tenyere
- nem próbálkozik a hátáról az oldalára fordulni
- izomtónus problémákra utal, ha a csecsemő szinte szétfolyik, mint a tészta vagy ha mindig túl feszes
- nagyon nehéz pelenkázni annyira feszes vagy épp ellenkezőleg: nincs ellentartása a lábainak
- háton próbál közlekedni
- hason fekve karjaival repülőzik és nem támaszt
7-12. hónapos korban:
- nem fordul magától mindkét irányba
- repülőzik hason fekve
- háton próbál közlekedni
- a talaj felé közelítve lábait felhúzza
- kúszásnál mindkét kezével egyszerre húzza magát vagy mindig csak az egyik oldali végtagjait mozgatja
- nem próbál négykézlábra állni
- négykézlábra állva szétcsúsznak a lábai
- nem mászik
- nem ül
Egyéves kor után:
- amikor feláll lábujjhegyen áll
Fontos, hogy ne erőltessük a csecsemő mozgásfejlődését, legyünk türelmesek. Ha úgy érezzük, hogy valami nem stimmel a gyermek fejlődésével, akkor érdemes a korai fejlesztéssel foglalkozó szakemberhez fordulni.
Ha felmerül a gyanú, hogy gyermekünk mozgásfejlődése nem az életkorának megfelelő ütemben halad, érdemes segítséget kérni háziorvostól, védőnőtől, aki segít elindulni a megfelelő irányba. Nagyon fontos, hogy a fejlesztés minél korábban elkezdődjön, mivel a nagymozgások fejletlensége később akár koordinációs, vagy tanulási nehézségeket, zavarokat is okozhat.