Az SMA (spinális izomatrófia) recesszív módon öröklődő, gyógyíthatatlan betegség. Kialakulását a gerincvelőben található mozgató idegsejtek károsodása okozza, melynek következménye a fokozatosan súlyosbodó izomsorvadás, izomgyengeség, majd az esetek többségében az izomzat teljes bénulása. A leggyakrabban és legelőször érintettek a nyak és a törzs tartását végző izmok, majd a láb és karok azon izmai, amelyek a mozgásért felelnek, végül a bordákhoz kötődő, légzést támogató izmok. A tünetek megjelenésének időpontja a születéstől a fiatal felnőttkorig változhat.

A betegség típusai:

  • SMA I. típus (Werdnig-Hoffman kór)

A tünetek általában már az első hóna­pokban jelentkeznek, a beteg nem képes önállóan felülni és kétéves kora előtt a légzőizmok bénulása következtében éle­tét veszti. Az izomgyengeség elsősorban a végtagokat érinti, a mentális fejlődés normális.

  • SMA II. típus (Fried-Emery kór)

 A betegségben szenvedők kamaszkorukig élnek, azonban sohasem tanultak meg járni.

  • SMA III. típus (Kugelberg-Welander kór)

Nem halálos kimenetelű, de a betegek ifjúkoruktól kezdve kerekesszékhez kötöttek, bár gyermekkoruk­ban képesek voltak járni.

  • SMA IV. típus

 Az izomgyengeség tünetei felnőttkorban jelentkeznek és az élettartam normális.

A betegség diagnosztizálása

A betegség gyanúja esetén izomvizsgálatokra kerül sor. Az izomrostok elektromos tevékenységének vizsgálata során elektromiográfiával (EMG) végeznek vizsgálatokat, mellyel meg tudják mérni a központi idegrendszer és a perifériás idegek sérüléseit, vala­mint az idegek ingerületvezetési sebességét is. A másik vizsgálati módszer az izombiopszia, melynek során sebészeti úton egy kis darab izomszövet eltávolítása történik, majd azt laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá. A betegség diagnózisát genetikai teszt alapján lehet megállapítani, amennyiben az izomvizsgálatok során az alapos gyanú felmerült.

Kezelés

Megelőzés szempontjából fontos a genetikai szűrővizsgálat, különösen azokban a családokban, ahol már született egy SMA-s gyermek. Szükséges lehet annak felmérése is, hogy a családban ki hordozza a hibás gént.

Jelenleg nem léteznek a betegség teljes megszüntetését szol­gáló terápiás eljárások, de vannak módszerek, melyek ígéretes­nek bizonyultak. Magyarországon 2018-ban kezdődött el az I-es II-es típusú beteg gyermekek kezelése, a nusinersen hatóanyagú Spinraza nevű gyógyszerrel. A kezelés a 0. 14. 28. és 63. napon lumbálisan beadott feltöltő kezeléssel kezdődik, majd ezt követően minden 4. hónapban ismételni kell a kezelést, a beteg élete végéig. A Zolgensma nevű génterápiás gyógyszert 2019 májusában engedélyezték az Egyesült Államokban, de ennek ára nagyon drága, és így sajnos nagyon kevés gyermek számára válik elérhetővé. A Zolgensma beadását követően az izom- és mozgásfunkció fokozódó romlása lassítható gyógytorna segítségével.