Manapság a gyermekek nagy része szabadidejének jelentős részét a számítógép (laptop, telefon) előtt tölti. Sok családban okoz nehézséget, hogy gyermeküket kirobbantsák a gép elől, más tevékenységekre, konstruktív játékokra vegyék rá. De mikortól jelent valóban problémát a számítógép-őrület?

A gépek életünk részévé váltak

A mai világban a modern technika vívmányai életünk mindennapos részévé váltak, nehezen is lennénk meg nélkülük. A gyerekek ebbe a világba nőttek bele, számukra a számítógép nem munkaeszköz, hanem az életük része. Hamar megtanulják, hogyan állítsák szolgálatukba a számítógépet, használják arra, hogy tudjanak társaikkal kommunikálni, az internet segítségével tanulni, új ismereteket szerezni, cikkeket olvasni, a világ dolgairól tájékozódni, zenét hallgatni, és játszani.  Az internetet, a közösségi oldalakat, a mobiltelefont, számítógépes játékokat, csetelést leginkább kapcsolattartásra használják, hiszen már a kamaszkort megelőzően is egyre fontosabbá válnak a kortárs kapcsolatok a gyermekek életében. Ez a régebbi korokban is így volt, csak manapság megváltoztak, a technika fejlődésével kényelmesebbé váltak a a kortársakkal való kapcsolattartás csatornái. A gépek és az internet nyújtotta virtuális világban még a kevesebb önbizalommal rendelkező gyermekek is önállónak, szabadnak érezhetik magukat, személyiségüket is kedvükre formálhatják.  A 9-12 éves gyermekek társaság iránti igénye természetes, azonban szülőként érdemes minél korábban meghúzni a határokat, és megegyezni abban, hogy naponta mennyit és mikor használhatja a számítógépet. 

A számítógépes játékok hatása

A számítógépes játékok fejlesztői nem titkoltan készítenek olyan játékokat, melyek jutalomorientáltak, a karaktereknek több életük van, különböző nehézségi szintre épülnek, ezáltal függőségre hajlamosítják a gyermekeket. A számítógépes játékokat a fiúk nagyobb számban használják, nekik készül a játékok zöme (háborús, versenyzős, focis játékok). Ezeknek a játékoknak feszültséglevezető funkciójuk is van, kikapcsolódást jelentenek számukra. 

Kisebb gyerekek esetében még fennáll az esélye, hogy összekeverik a virtuális világot a valósággal, idősebb korban ha a képzeletbeli és a valóságos elkülönítése nehézséget okoz, az kezdődő személyiségzavarra utalhat. Sokszor tartanak attól a szülők, hogy az erőszakos játékok hatására a gyermek is agresszívvá válhat. Kutatások szerint számottevő mértékben nem befolyásolják ezek a típusú játékok a gyerekek valós életben mutatott agressziójának megjelenését, inkább túlpörgést, izgatottságot, de ez más ingergazdag tevékenység után is normális jelenség. Egyes esetben szorongást okozhatnak, ha nem az életkoruknak megfelelő játékot választanak. A kudarc, a játék sikertelen megoldása esetén természetesen frusztrálttá válhatnak a gyerekek,  ennek agresszívebb formában is hangot adhatnak. 

A számítógépes játékok fejlesztő hatásúak is lehetnek, gondolkodásra ösztönöznek. Javíthatják a térbeli tájékozódást, stratégiát tanulnak, megtanulhatják elviselni a kudarcot. A figyelmük megosztására is szükség van a játék során, a reakcióidejük is jobb lehet. Önbizalomerősítő hatással bír, ha sikert érnek el egy játékban, vagy magasabb szinte jutnak el. A számítógépes játékok kitartásra nevelnek, a gyerekek megtanulják, hogy céljaikért küzdeni kell. Közösségteremtő hatásuk is lehet, akár az osztályban, az azonos érdeklődés révén, akár az online térben is összehozhatja a gyermekeket. 

Káros hatások

Ha a szülő képtelen megfelelően szabályozni a számítógépezéssel töltött időt, a gyermek elveszíti időérzékét, akkor a játék károssá válik. Veszélyei:

  • a számítógépes játék háttérbe szorít minden más időtöltést
  • a gyermek elmagányosodhat
  • egészségügyi problémákat okozhat (látási-, és alvászavarok)
  • függővé tehetik a gyermeket (a családi és baráti kapcsolatok, tanulmányi eredmény romlása)

Számítógép-függőség

A számítógép-függőség viszonylag új jelenség. előfordul, hogy egyes gyerekeket teljesen beszippantanak, kényszeresen kötődnek a számítógéphez, nem tudnak elszakadni, elvonási tüneteik lehetnek, maguktól nehezen hagyják abba a gépezést. Leginkább a félénk, visszahúzódó személyiségű, agy kiközösített gyerekek válhatnak függővé, valamint azok, akiknek nincsenek délutáni tevékenységeik, unatkoznak (nem sportolnak, nem járnak szakkörre, különórákra).  

A függőség jelei:

  • megkönnyebbülnek, örülnek és ellazulnak, ha a számítógép előtt ülhetnek
  • képtelenek maguktól abbahagyni a gépezést
  • a családi és a baráti kapcsolatok leépülnek, mert háttérbe szorulnak
  • szomorúak, ingerlékenyek lesznek, ha nem gépezhetnek
  • akár hazudnak is azért, hogy játszhassanak
  • letagadják, hogy mennyi időt töltenek a számítógép előtt
  • tanórákon nehezen koncentrálnak, iskolai teljesítményük romlik
  • egészségügyi problémák: szemszárazság, kéz- és kar zsibbadása, nyak és  hát elmerevedése
  • étkezéseik rendszertelenné válnak
  • rosszul alszanak

Mit tehet a szülő?

Fontos, hogy meghatározzuk, naponta mennyi időt tölthet számítógépezéssel, ez ne legyen több egy-két óránál. Ebben legyünk következetesek, tartsuk magunkat a szabályokhoz, kössük a számítógépezést feltételekhez, csináljunk napirendet. A teljes tiltás nem célravezető, frusztrálttá, feszülté teszi a gyermeket, és igazságtalannak tartja. Ha számítógép jól látható helyen, közös helyiségben van, jobban tudjuk kontrollálni az időtartamot és a tartalmakat is. Nézzünk utána, milyen oldalakat látogat gyermekünk, és szűrjük a tartalmakat, erre manapság léteznek szűrőprogramok. Beszélgessünk gyermekünkkel a számítógépezés, internetezés veszélyeiről, hogy ne keveredhessen kellemetlen helyzetekbe, ne váljon internetes zaklatás áldozatává, ne adjon ki magáról vagy családjáról személyes adatokat! Próbáljuk megérteni gyermekünk szenvedélyét, néha internetezzünk, játsszunk vele együtt, így ellenőrizhetjük azt is, milyen közösségekben van jelen, mit olvas, kivel beszélget.